Ma este annyira el voltam keseredve, hogy kint zokogtam a wc-n. Poszttraumás stressz, ha kicsit tisztul a kép, talán mesélek róla. Szóval vígan, (na jó, nem annyira vígan) bömböltem bent, amikor motoszkálást hallottam a wc elől.
A bolyhos meghallotta, hogy valami nincs rendben, kijött a szobából, és odaült a wc ajtaja elé, hogy őrizzen, amíg itatom az egereket. Annyira meghatódtam, hogy ez a kiskutya így vigyáz rám, hogy még jobban bőgtem. De már befejeztem, és most itt a kanapén vakargatom a bolyhos hasát, hogy egy kicsit megháláljam, hogy ennyire szeret engem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése