2022. január 2., vasárnap

Boldog? Új év

Egyelőre nem a kedves arcát mutatja nekem 2022. Egerből nagyon jókedvűen érkeztem haza, F a három nap alatt végig cuki üzeneteket küldözgetett messengeren, hogy mennyire vár ő is, Selyem is. 

Ehhez képest, amikor beléptem az ajtón, egy lelkes kutya, és egy kelletlen pasas fogadott. Egész este alig akart szólni hozzám, amikor meséltem neki Egert, alig figyelt, majd látványosan elkezdett nézegetni a tabletjén valami interjút. Közben közölte, hogy ő másnap elmegy bringázni, de még nem hozott sós süteményt a pezsgőhöz, azért nekem kell lemennem. Mondtam, hogy ok. Mondta, hogy de korán kell mennem, mert elfogy a sós. Mondtam, hogy ok.

Szilveszter reggelén szerettem volna meginni egy kávét, és enni egy szelet bejglit. F már egyedül megreggelizett azzal a jelszóval, hogy ő már megy is bringázni. Telepakolta a cuccaival a fürdőt, majd elkezdte pumpálni a bicikli kerekét az étkezőben Így én ott álltam a felfordulás közepén hálóingben, és nem tudtam sem öltözni, sem enni. Nézegettem a híreket a telefonomon, hogy teljen már az idő, készüljön F. Egyszer csak hallom, hogy elkezd csapkodni, morogni, majd megjelenik az utcai ruhájában, hogy ő akkor lemegy a cukrászdába, mert látja, hogy én nem fogok, és elfogy a sós sütemény. Köpni-nyelni nem tudtam, elkezdtem mondani, hogy rá várok, de addigra nagy csapkodások közepette elrohant. 9.30-kor. 

Velem fordult egyet a világ, kurvára feldühödtem, felöltöztem, és elindultam én is a cukrászdába, hogy lássam, valóban veszélyben volt-e a sósellátmányunk a nyitás után fél órával. Út közben találkoztam F-el, de rá sem néztem, legszívesebben felrúgtam volna. Persze a cukiban halomban állt a sütemény, vettem sósat, édeset, hogy lenyomjam F torkán zacskóstól. Mikor hazaértem, még mindig tárva-nyitva volt a fürdő, szét volt szedve a bringa az étkezőben, F pedig téblábolt. Próbáltam megkérdezni, hogy ez mi volt, de csak emelt hangon azt hajtogatta, hogy én a telefonomat nyomkodtam, és nem akartam lemenni, miközben elfogyott a sós a cukrászdában. 

És akkor beugrott, hogy anyám szokott ilyen megveszekedett baromként viselkedni, és éreztem, hogy én ezzel az emberrel nem akarok szilveszterezni. Ezt el is mondtam F-nek, bementem a nappaliba, és becsuktam az ajtót. Amikor elment bringázni, kicsit összekaptam a lakást, behordtam a sütemények, üdítők felét magamhoz, behívtam a kiskutyát, és én a magam részéről lezártam 2021-et. Este a petárdázás miatt a Selymet kellett pátyolgatnom, az összebújás-takaróba bugyolálás, dajkálás közepette én is elaludtam 11 órakor. 

Azóta sem nagyon beszélek F-el, egyelőre nem is nagyon van mondanivalóm számára azon kívül, hogy csesződjön meg sósan. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Miért?

 Én csak azt szeretném kérdezni az Élettől vagy tulajdonképpen már bárkitől, aki tudja a választ, hogy miért nem tudnak az emberek egyszerűe...