Én aztán tényleg nem szeretem a tolongást, de a Mátrában annyira kevesen voltak, hogy néha már féltem. Pedig nem érdemelte meg ez a környék a kapott gyomrosokat, a cucializmusban épült ronda gyógyüdülőket, és az utóbbi évek félbemaradt építkezéseit. A természet szerencsére amit tud, helyrehoz.
Gyönyörű az erdő.
Gyönyörű az erdő.
A mező.
Egész nap sétáltunk, ettünk, beszélgettünk, és újabb és újabb jó dolgokat fedeztünk fel.
És modellt állt nekem egy mókus.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése