2015. szeptember 13., vasárnap

Mátra

Én aztán tényleg nem szeretem a tolongást, de a Mátrában annyira kevesen voltak, hogy néha már féltem. Pedig nem érdemelte meg ez a környék a kapott gyomrosokat, a cucializmusban épült ronda gyógyüdülőket, és az utóbbi évek félbemaradt építkezéseit. A természet szerencsére amit tud, helyrehoz.
Gyönyörű az erdő.


A mező.


Egész nap sétáltunk, ettünk, beszélgettünk, és újabb és újabb jó dolgokat fedeztünk fel.


És modellt állt nekem egy mókus.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Büszke

  Szeretném itt megörökíteni azt, amire nagyon büszke vagyok, és szerintem akkor is megveregetem majd a vállamat, ha évek múlva benézek ide ...