Semmi nem úgy alakult, ahogy elterveztem, az eső elmosta a hétvégi kertben heverészést. Egy kicsit azért lementem a birtokra, és nem bántam meg, mert nagyon jót bandáztam a keresztlányommal.
Este elmentünk sétálni a faluba, és ezt a gyönyörű rózsát találtuk egy kapuban:
A gyerekszobában aludtam, és éjfél után, az apai tiltás ellenére, átjött hozzám a matracra aludni. Mentségemre, álmomból riasztott fel, hogy megkérdezze, megengedem-e, és abban a pillanatban az is megengedtem volna, hogy felgyújtsa a házat. De egyrészt reggel visszacsempésztem az ágyába, még mielőtt a szülei rájöttek volna az elkóborlására, másrészt nem könnyű nemet mondani egy olyan hálótársnak, aki úgy alszik, hogy közben átölel a kis karjával.
Reggel pedig játszottunk hercegnős memóriajátékot - persze, laposra vert. És a végén azt mondta, nagyon szeret nálam lenni a kertben, mert nálam lehet cigánykerekezni. Ennyi előnye van annak, hogy a virágjaim eddig még nem dugták ki a fejüket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése