Tettem már néhány kísérletet a gél lakkozással, de nem voltam elégedett az eredménnyel. Volt, hogy átütött a körmöm a lakkon, mert egy réteggel kevesebb került rá, mint kellett volna, volt, hogy napokig a gélt kapargattam az ujjaimról, volt, hogy összesen hat színből lehetett választani, amiből az egyik a libazöld volt, a másik a homok.
Most viszont rátaláltam álmaim manikűrösére. Otthon dolgozik, vagyis ez igazából a hobbija. És úgy is csinálja, szenvedélyből. A szobájában egy hatalmas polc tele van a körmös holmikkal, annyi lakkja van, hogy beleszédül az ember.
Szeretettel, kedvvel dolgozott, pontosan kente a lakkot, nem sajnálta az anyagot, látszott, hogy érdekli, hogy minél szebb legyen a végeredmény. És szép is lett. Nagyon érdekes színt választottam, néha eperszínnek, néha narancsos pirosnak látszik, attól függően, hogy milyen szín van mellette. Olyanok a körmeim, mint a színes tojásdrazsék, néha legszívesebben megnyalnám mindet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése