Nagyon jót tollasoztunk este, száz ütés fölé mentünk. A bolyhos is játszott, rohangált egyikünktől a másikunkig, és néha dühösen ugatott ránk, mert nem kapta meg a labdát. Nem volt egyszerű menet, amíg megtanulta, hogy a leeső tollas nem az ő prédája. Eltelt néhány nyár, de végül elfogadta, hogy ez a szabály, most már csak odafut és ül mellette.
Csak azt nem értem, miért kell egy ilyen egyszerű, két fillérbe sem kerülő programot halálos fenyegetésekkel kicsikarni...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése