Ma délután, úgy fél négy felé vittem a telken az ásót a kisházba, és végignéztem a kerten. Ibolya volt a fűben mindenütt, tódult a cseresznyefáról a virágillat, sütött a nap, és hirtelen belémvillant az az érzés, hogy ez olyan gyönyörű, hogy mindjárt kijönnek a könnyeim.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
-
Szeretném itt megörökíteni azt, amire nagyon büszke vagyok, és szerintem akkor is megveregetem majd a vállamat, ha évek múlva benézek ide ... -
Reggel a volt anyósom ébresztett. Sírva hívott, hogy azt hiszi, Cs. meghalt, mert ki van kapcsolva a telefonja, elérhetetlen. És ne haragud...
-
Én csak azt szeretném kérdezni az Élettől vagy tulajdonképpen már bárkitől, aki tudja a választ, hogy miért nem tudnak az emberek egyszerűe...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése