Ma délután, úgy fél négy felé vittem a telken az ásót a kisházba, és végignéztem a kerten. Ibolya volt a fűben mindenütt, tódult a cseresznyefáról a virágillat, sütött a nap, és hirtelen belémvillant az az érzés, hogy ez olyan gyönyörű, hogy mindjárt kijönnek a könnyeim.
2021. március 30., kedd
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Büszke
Szeretném itt megörökíteni azt, amire nagyon büszke vagyok, és szerintem akkor is megveregetem majd a vállamat, ha évek múlva benézek ide ...

-
Szeretném itt megörökíteni azt, amire nagyon büszke vagyok, és szerintem akkor is megveregetem majd a vállamat, ha évek múlva benézek ide ...
-
Amikor végignézem a régebbi bejegyzéseket, olyan jó felidézni az emlékeket, rácsodálkozni, hogy jaj, ez vagy az milyen szép volt. Ezért elha...
-
Az új évet tanulással kezdem, beiratkoztam egy kutyakozmetikus suliba. A képzést hagyjuk is, egyszerre kell tanulni az elméletet és teljesít...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése