Ringat a víz

 Az viszont szentigaz, hogy bulizni a húgommal tudunk legjobban. Na meg persze a csajokkal. És ne feledjük a kutyákat. 

 Kivettem egy hét szabit, hónom alá csaptam a Selymet, és lementem a húgomékhoz, és a telekre tíz napra. Sógoromat elpateroltuk a háztól, elment túrázni a haverjaival, mi pedig nem csináltunk semmit. Vagyis sokáig aludtunk, medencéztünk, grilleztünk, főtt kukoricát, dinnyét ettünk, jégkrémeztünk, és pacsáltunk a medencében, filmeztünk, és kutyáztunk. Ebből csak akkor léptünk ki, amikor a húgomat kísértük Budapestre, és amíg ő gyakorlaton volt, mi a két csajjal végigjártuk a Bikás park játszótereit, utána csatangoltunk az Allee-ban.

 A világ legtakarékosabb nyaralása volt, tekintve, hogy a BimmBammos autóból tankoltuk fel magunkat rántott sajttal, sütnivaló krumplival, fagyival, a medence pedig egy felfújható gumicsoda. Nagyon jól éreztük magunkat, szerintem senki sem csalódott a csapatból. A lányoknak megmutattuk gyerekkorunk kedvenc filmjeit, a Keménykalap és krumpliorrot, a Kismaszat és a gézengúzokat. Aztán Ötvös Csöpi jött, visítva mutogattuk a húgommal a lányoknak, hogy merre nyaraltunk, milyen béna autók voltak régen. Este pedig kinyitottuk a hatalmas sarokgarnitúrát, és mindannyian együtt aludtunk.

 Az volt a legviccesebb, hogy még a kutyák is élvezték a lazaságot, észrevehetően felszabadultak. A Selyem még a medencébe is bejöhetett, persze úszni ő nem tudott, hanem csónakban ringatózott, amikor pedig a kiscsaj elkobozta a játékot, mert ő akart beleülni, akkor a kutyát áttettük egy nagy lavórba. A víz ringatózásától pedig a kis hülye elaludt. És nagyon jó volt, hogy senki nem húzta a száját, hogy mit csinálunk.  

 Az utolsó nap már kicsit komorabb volt, egyrészt hazaért a sógorom, aki elkezdett pattogni, másrészt vasárnap este átéltük életünk legfélelmetesebb kalandját. Holnap leírom, este már nem akarom ezzel paráztatni magam.