A Máltai Szeretetszolgálatot régóta kedvelem, mert azonnal kijöttek, amikor egyik télen kutyasétáltatás közben találtam egy hajléktalant, aki a puszta betonon feküdt mínusz 3 fokban. Tetszett, hogy teljesen természetesen kezelték a pacákot, nem húzták az orrukat, pedig olyan büdös volt szerencsétlen, hogy majdnem rókavadászatot rendeztem, amikor fölé hajoltam, hogy megnézzem, lélegzik-e. A máltais önkéntesek meg régi ismerősként köszöntötték, betakargatták, betették az autóba. Én erre képtelen lennék, örülök, hogy van, aki vállalja ezt a feladatot.
Ma az egyik áruházban láttam meg ismét az emblémájukat. Most is megörültem nekik, mert tartós élelmiszert gyűjtöttek. Szerintem szuper, hogy az embernek nem kell elmenni sehová befizetni az adományát, hanem amikor amúgy is tízezreket költ azért, hogy három napig kajakómában feküdhessen otthon, bedobhat a kosarába még néhány kiló lisztet, cukrot, tésztát, és a pénztártól való távozás után fel is ajánlhatja olyanoknak, akiknek nem az a problémájuk, hogy lesz-e a karácsonyfa alatt IPhone 23.
Nem valószínű, hogy embertömegek olvassák ezt a blogot, de ha valaki erre jár, legyen szíves tegye meg, hogy valamelyik nagyobb Spar-ban ad legalább egy kiló lisztet a máltaiaknak.Köszönet!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése