2015. augusztus 14., péntek

Dolce vita!

Nem tudom, illik-e egy egész bejegyzést szentelni egy profiterolnak, de úgy érzem, a Dolcissima nevű cukrászda édessége megérdemli. Az egyik barátnőmmel látogattuk meg a helyet, és hááááááát, erősödött a barátságunk. 

Az az egyik jó dolog ebben az olasz cukrászdában, hogy végre mindennek van íze. Nem a híg egyenpuding van kinevezve vaníliakrémnek, és nem a bolti csokoládésziruppal locsolják le a sütiket, hanem olyan minden egyes falat, hogy az ízlelőbimbók sikoltoznának örömükben, ha tudnának.  A másik jóság, hogy kapható sok kis apróság is, például omlós tésztájú gyümölcskosár, kis gömb, ami csurig van csokoládékrémmel, így az ember többfélét is végigpróbálhat, amíg degeszre tömi magát. De a profiterol szerintem mindent visz. Nem túl nagy az adag, de ötszáz forintot bőven megér. Vaníliakrém, puha tészta, kesernyés, sűrű csokiöntet. Anyám... 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Miért?

 Én csak azt szeretném kérdezni az Élettől vagy tulajdonképpen már bárkitől, aki tudja a választ, hogy miért nem tudnak az emberek egyszerűe...