A Pántlika nagyon jó hely! Tegnap a kolléganőim kitalálták, hogy munka után menjünk el inni. Engem ezzel a mondattal ki lehet kergetni a világból, mert egy pohár bornál, gyümölcsös sörnél, esetleg egy korty krémlikőrnél többet sosem iszom. Ennek általában az a következménye, hogy félig vagy egészen részeg emberek nyaggatnak órákon keresztül: igyál. Nem köszönöm. De igyál. De nem iszom. De igyál! HAGYJ BÉKÉN!
Éppen ezért először igyekeztem találni valami jó kis kibúvót. Hivatkoztam fáradtságra, mosnivalóra, világ árváinak megmentésére, de a kolléganők nem fogadták el a kifogásaimat. És nem bántam meg, hogy velük tartottam. Az elején kicsit ment a huzakodás, hogy igyak-nem iszom, de aztán már mindenki a saját ivászatával volt elfoglalva. Vittem magammal a bolyhost, aki természetesen az este sztárja volt. Ettem jó kis héjában süt krumplit tejföllel-sajttal. Nagyon jót beszélgettünk, tizenegy óra után azért indultunk haza, mert már pakolták a székeket körülöttünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése